Gödöllő város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Gödöllői kistérség
Lakosság: 32495 fő
Terület: 61.98 km²
Népsűrűség: 524,28 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 28

Fekvése és közlekedési adottságai

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, a Budapest–Miskolc (80-as) vasúti fővonal is érinti, továbbá a Budapest-Gödöllő HÉV (Helyiérdekű Vasút) végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van.

Története

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett.

1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, majd rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként. Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szálláshelye volt, majd Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen Ferenc József és Erzsébet királyné (Sissy) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.

1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal köti össze Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetrend szerint a bal oldalon közlekednek. 1884-ben nagyközség lett. Az I. világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak. A II. világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet.

1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város.

A város népessége jelentősen növekedik a 90-es évek eleje óta. A fővárosból kiköltözők közül sokan itt telepednek le.

Nevezetességei

Gödöllői kastély Gödöllői kastély

Grassalkovich-kastély
Arborétum
Kastélytemplom
Erzsébet-park
Gödöllői Városi Múzeum
Méhészeti Múzeum
Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény
Szent István Egyetem
Gödöllői repülőtér
Gödöllői Városi Mozi

Oktatás

1. sz. Bölcsőde
2. sz. Bölcsőde
3. sz. Bölcsőde
Martinovics utcai Óvoda
Szent János utcai Óvoda
Kazinczy körúti Óvoda
Palotakerti Óvoda
Tisza utcai és Szabadság úti Óvoda
Táncsics Mihály úti Óvoda
Egyetem téri Óvoda
Játékkuckó Magánovóda
Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
Stefi Néni Óvodája
Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
Mókus Odú Gyermekóvoda
Erkel Ferenc Általános Iskola
Hajós Alfréd Általános Iskola
Damjanich János Általános Iskola
Petőfi Sándor Általános Iskola
Szent Imre Katolikus Általános Iskola
Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
Frédéric Chopin Zeneiskola
Török Ignác Gimnázium
Gödöllői Premontrei Szt. Norbert Gimnázium
Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Nyári Napközi
Nevelési Tanácsadó
Logopédiai Intézet és Általános Iskola
Szent István Egyetem

Híres emberek

Gödöllőn született

Török Ignác honvéd tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike.

Itt halt meg

Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja.
Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja.